Az Űr szándékai kifürkészhetők 3/4
- Ti mit kerestek itt?
- Jöttünk a meghirdetett eseményre.
- Azt poénból hirdettem meg. Szomorú látni, hogy ennyi ember félreértette.
- De már itt vagyunk. Arra az ezoterikus tanfolyamra jöttünk, amit a hirdetésben olvastunk.
- Ezotériát akartok tanulni?
- Igen.
- Mennyire komoly az elhatározás?
- Úgy gondoljuk, hogy nagyon komoly, ezért is vagyunk itt.
- Értem. Az a hirdetés egy poén volt, amit értettetek volna, ha értettétek volna azt, ami fölé volt írva.
- Mi a hirdetést biztosan értettük.
- Tehát nagyon komoly elhatározással ezotériát akartok tanulni.
- Így van!
- Mikor született ez az elhatározás?
- Amikor olvastuk a hirdetést. Nagyon felkeltette az érdeklődésünket.
- Értem. Akkor a legjobb az, ha mindenki hazamegy, elfelejti ezt és éli tovább az életét.
- Ezt biztosan nem fogadjuk el. Akár poén volt, akár nem, szeretnénk tőled ezotériát tanulni.
- Ezotériát csak otthon, egyedül lehet tanulni. Majd valamikor, amikor felkészültetek rá.
- Mi itt és most szeretnénk.
- Ha az elhatározás most történt, az azt jelenti, hogy a felkészülés is most kezdődött el. Amikor azon túl lesztek, el se tudjátok kerülni az ezotéria tanulását.
- Nálad is így történt?
- Igen.
- Hogy nézett ki a felkészülésed?
- Éltem tovább az életemet és csak utólag jöttem rá, már magasabb látószögön, hogy az már a felkészülés volt. Sőt, előtte is, ha képesek vagytok az időt rugalmasan kezelni.
- Mennyi idő telt el az elhatározásod és az ezotéria tanulásának kezdete között?
- Olyan 10 év.
- Ne haragudj, de nekünk nincs kedvünk tíz évet várni erre.
- Mit értetek ezotéria alatt?
- Szeretnénk jobban érvényesülni az életben, mondjuk úgy, hogy mágikus erőnk lesz.
- Ez nem meglepő, mert ha jobban belegondolok, a nagy többség ugyanígy képzeli el ezt.
- Miért? nem így van?
- Ezotéria azt jelenti, hogy Belső Világ. Azért nem tudom nektek tanítani, mert hogy mit találsz a saját belső világodban, azt csak te tudhatod és csak a te dolgod. Ezotériát ugyanis csak élesben lehet tanulni úgy, hogy önmagad mesterévé kell válnod. Ehhez kell az a ki tudja hány év, amíg megszerzed az ehhez szükséges érettséget.
- Van egy ötletem. Taníts meg mindent erről, amit csak tudsz és majd amikor érettek leszünk rá, akkor emlékezni fogunk erre.
- Amit nektek erről tanítani tudok az inkább valami olyasmi lenne, hogy elvezetlek titeket a kapuhoz és ellátlak benneteket hasznos tanácsokkal. De azt is csak poénból tenném, mert kidolgoztam egy rendszert, ami arra jó, hogy a tanítások maguktól érkeznek és nincs is rám szükség.
- Honnan érkeznek?
- Megjelennek a fejedben. Majd valamikor, amikor sikerült magad lecsendesíteni annyira, hogy képes legyél őket meghallani.
- Én most is csendesnek érzem magam.
- Dolgozol valahol?
- Igen, jó állásom van, jó fizetéssel. Ha a pénz lenne a probléma, akkor az nekem nem probléma, de a többiek nevében nem beszélhetek.
- Még nem tartunk a poénnál.
- Én nem a poénról beszélek, hanem arról, hogy hajlandóak vagyunk neked ezért sokat fizetni.
- Ha ti nekem ezért sokat fizettek, az számomra egy poén. De ne aggódjatok, mivel minden poént nagyon komolyan veszek, ha elvállalom, akkor fejest ugrunk az ezotéria rejtelmeibe. Ám egyelőre még nem érzem ebben a poént, mert elég unalmasnak tűntök.
- Számodra a pénz csak egy poén?
- Woody Alien mondta egyszer, hogy gazdagnak lenni jobb, mint szegénynek, már csak anyagi szempontból is. De a kérdésedre válaszolva, a pénz fontosságát mindenképp helyre kell tenned magadban, mert csak 100km-t kell menni ahhoz, hogy ne érjen semmit. Fölfelé.
- Mit jelent itt a rend a fejben?
- Amikor elkap téged az első látószög emelkedés és elárasztanak téged az információk, rájössz, hogy a világ sokkal több annál, mint ahogy addig hitted. Olyan összefüggések nyílnak meg előtted, amiben a pénz fontossága eltűnik. Azért kell előtte rendet raknod a fejedben, hogy ezt a helyzetet tudd kezelni. Ha ennyi pénzed van, inkább kezdd félretenni, mert ha tényleg komolyan gondolod, azt csak otthon, egyedül tudod csinálni és nem munka mellett. Persze láttam már olyat, hogy valaki képes volt fejlődni munka mellett párhuzamosan, ám olyan extra teljesítményt tett mellé, amivel kevés ember rendelkezik. Tulajdonképp minden csakis rajtad áll, a lehetőségeid és bevállalásaid függvényében.
- Te hogyan állsz a pénzhez?
- Használati tárgynak látom és nem az imádat tárgyának. A pénz érdekessége az, hogy teljesen eltérő dolgokat képes egy szám formájában közös nevezőre hozni, amit értéknek nevezünk. Ám csak egy bizonyos fejlettségi szint fölött célszerű találkozni vele, különben könnyen letéríthet az utadról az általa biztosított szabadság vagy a mások feletti hatalom kísértése miatt. Csak akkor állítható a fejlődés szolgálatába, ha méltóvá válsz rá, különben elkap a profitvágy romboló ereje.
- Jó, értem, de szeretnék visszakanyarodni az ezotériához.
- Szerintem értesz valamit, de csak akkor fogod igazán megérteni, ha megtelik tartalommal. Pont, mint a közhelyek esetén. Valamit tudnod kell még az ezotériáról. Mindenhol állandóan jelen van, ám mivel rejtőzködik, nagyon nehéz észrevenni. Már rég benne vagyunk úgy, hogy te hoztad fel a pénz témát és azon keresztül érintjük.
- Lehetséges az, hogy elkezdd ma az oktatást és minden hétvégén jövünk?
- Az lenne lehetséges, hogy elkezdem az oktatást és valamikor hónapok múlva jöttök legközelebb.
- Miért?
- Ha festékrétegeket kell felvinnem egy ház falára, meg kell várnom, amíg az előző réteg megszárad.
- Még nincs minek megszáradnia.
- Szerinted a világ csak a körülötted lévő emberekből és tárgyakból áll? A világ jóval több annál, mint ami látszik belőle.
- Ez mit jelent?
- Azt jelenti, hogy kaptok időt arra, hogy átgondoljátok ezt az egészet és persze én is, hogy átgondoljam ezt. Kell valami motiváció.
- A pénz neked nem elég motiváció? Akkor legyen még több pénz.
- Egyszer bizonyos tudósok elvégeztek egy érdekes kísérletet egy csimpánzzal. Adtak neki ecsetet, vásznat és festéket. Megmutatták neki, hogyan kell festeni. A csimpánz örömmel vetette bele magát az alkotásokba és elkezdett képeket festeni. Egy idő után minden elkészült kép után kapott egy banánt. A csimpánz hamar rájött, hogy a banán a képekért jár. Ez után elkezdett a banánért festeni. Nagyüzemben készültek az összecsapott képek, a csimpánz pedig el is felejtette a festés örömét és izgalmát. Ha én elkezdelek titeket tanítani, azt egyáltalán nem a pénzért tenném és jelenleg nem látom azt az örömöt és izgalmat, ami számomra az igazi motivációt jelentené. A pénztől csak összecsapnám a munkát, amit kedvtelenül végeznék. Az élet viszont nem erről szól.
- Miről szól az élet? Mi akkor az élet értelme?
- Már említettem azt a rendszert, amit kidolgoztam. Ez négy fő területre épül és rájöttem, hogy ez a négy terület tulajdonképp az élet értelme. Oktatás-Tanulás, Gyógyítás-Gyógyulás, Élmény-Kaland és Kutatás-Fejlesztés.
- Akkor itt a megfejtés. Te oktatsz minket, mi pedig tanulunk.
- Ezt már megoldottam azok számára, akik képesek a tudatukkal elérni és azzal, hogy erre képesek, egyben méltóvá is váltak hozzá. Ti inkább az élmény lennétek, de még nem nagyon látom ebben a kalandot.
- Tudod mit? Annyit fizetek, hogy abból olyan élményt veszel magadnak, amilyet akarsz.
- Mit mond erre az univerzum? Fogadd el, mert nem tudhatod, mi a forrása és azt sem, mihez lesz rá szükséged. Van is egy mondás, hogy a pénznek nincs szaga. Aki adja, annak azonban van. Gyertek vissza két hónap múlva és akkor megkapjátok a választ. A mai alkalom ingyenes volt.
Ha nem lesz rövid időn belül nagy változás, akkor Európa nyugati fele vagy megszűnik a fehér ember kontinense lenni, vagy a fasizálódás útjára lép. mert akik a szálakat a háttérből mozgatják, nem akarnak se demokráciát, se tőzsdét, se mesterséges intelligenciát, se ellenvéleményt, se szabadságot, se szórakozást, se gazdaságot és még sorolhatnám, mi mindent nem akar. Ezeket pedig csak a fehér ember képes garantálni, mint ahogy a fehér ember az egyetlen, amelyik tüntet a sajátjainál és fellép a többiek jogaiért. Személyes véleményem pedig az, hogy a fehér ember által létrehozott világot a jelenben csak a fehér ember képes irányítani. Csak jó lenne megtalálni az erre igazán alkalmas embereket.
Lesson | 2 | lecke
- Hol a csapat másik fele?
- Vegyes a kép. Voltak, akik egyáltalán nem vettek téged komolyan és máshol keresik a mestert, voltak, akik elvesztették az érdeklődésüket és voltak, akik nagyon is komolyan vették, amit a múltkor mondtál.
- Azt kellene megérteni, hogy nem könnyű megtalálni az ideális utat, mert kell hozzá az a bátorság, hogy lemondjunk arról, ami a szemünk előtt van és kutakodjunk tovább az ismeretlenbe. Ilyen értelemben mindegyikük jól döntött. Ám találtam egy újabb félreértést, ugyanis én nem vagyok mester.
- Akkor mi vagy?
- Ha mester vagyok, csakis önmagam mestere lehetek. Nincs ez másképp nálatok sem. Ha valamit megtaníthatok nektek az az, hogyan lehettek önmagatok mesterei. Ami nem más, mint egyfajta szellemiség.
- Szellemiséget fogsz nekünk tanítani?
- Itt nincsenek sablonok, váratlan helyzetek azonban sokszor adódnak, amikre érdemes helyesen reagálni. Fogalmam sincs még, hogy ezt lehet-e egyáltalán tanítani, de ki fog derülni.
- Mennyi tanítványod volt?
- Voltak már hozzám forduló emberek, de nem tudom, hogy tanítványoknak nevezhetem-e őket.
- Mit tanítottál nekik?
- Láthatták, hogy mit csinálok és válaszoltam a kérdéseikre, ha voltak.
- Mi volt ebben a tanítás?
- Mindent megmutattam nekik, de csak az lett az övék, amit megértettek belőle.
- Hogy kerültek oda?
- Jó kérdés. Rám találtak az interneten és megfeleltek a paramétereknek, különben nem találtak volna rám, vagy nem tudtak volna velem személyesen találkozni. Valójában nem volt konkrét oktatás, mert tettem, amit tenni szoktam, ők pedig nézhették, ahogy meditálok.
- Hehe, jó poén.
- Figyeljetek, ha én kitalálom azt, hogy ez az egész oktatás itt veletek nem lesz más, mint végig filmeket és sorozatokat nézünk, az is lehet rendkívül komoly képzés. Bár nem fog annak kinézni. De a láthatatlan világban érkezhet hozzátok olyan tudás, ami később, a megfelelő időben fordul át nektek a tudatosság szintjére. Szóval filmeket nézhetünk, de akár hallgathatunk is egész idő alatt. De a legjobb szerintem az, ha válaszolok a kérdéseitekre, hogy meg legyen az ezoterikus oktatás élménye úgy, ahogy ti értitek.
- Ezekhez az energiákhoz, amik ezt a láthatatlan tudást közvetítik, szükséges az, hogy az emberek a közeledben legyenek?
- Egyáltalán nem. Ahhoz a szilárd elhatározás kell, hogy valaki mindig ezen gondolkozzon, vagy rám gondoljon. Az ilyesmik nyitják meg a tudati csatornákat a megfelelő helyekre. A spirituális világ olyan, mint az internet, ahol a tudatod a böngésző. Mivel a való világban elérhető internet csak pár évtizedre nyúlik vissza, nem hinném, hogy sok mester látta volna meg a jelentőségét, én azonban pont a jó időben kezdtem el ezt annak idején, hogy természetessé váljon számomra.
- De a mestereknél is megjelent. Miből gondolod azt, hogy ők nem használják?
- Lehet, hogy használják, de biztos keveseknek eshetett le, hogy ez a tudati hálózatok tükre. A másik dolog az, hogy a mesterek általában valamelyik égi hierarchia képviselői, akik biztosan nem ismerik az internetet. Én viszont magam fejlesztettem ki a saját technikáimat és mivel az internet akkor robbant be, amikor én elkezdtem meditálni, be is építettem a repertoáromba.
- Mondj egy példát rá.
- Az egyik lehetőség, hogy felkerekedem, bejárom a világot és tömegek elé állok, hogy így közvetítsek bizonyos energiákat, amikre a Földnek és az emberiségnek nagy szüksége van. A másik lehetőség, hogy készítek weboldalakat, amiket bárki a nap 24 órájában elérhet és ugyanaz az eredmény. Ehhez persze sokat kellett dolgozni, hogy meg legyen hozzá a keretrendszer, a jogosultsági rendszer és a hozzáférések szabályozása, nem beszélve arról, hogyan tud valaki ilyen energiákat lehívni magának.
- Mi ebben a nehézség?
- Te egyén vagy, akit nem könnyű azonosítani egy kollektív környezetben. Ráadásul ezek az energiák is sokkal magasabbról érkeznek és bár használják a meglévő csatornákat, alapvetően más frekvenciákon működnek.
- A tiéd milyen hierarchia?
- Nehéz erre röviden válaszolni, mert egyszerre végzek és végeztem több feladatot. Volt közöttük olyan, amiben nem vizsgáltam, hogy kikről van szó, csak javítottam a hibákat. Azaz ha valaki ezekkel dolgozik, továbbra is a saját feladatát végezheti, amibe nem látok bele. Volt olyan, hogy saját feladatot indítottam, amibe bárki csatlakozhat. Ez már vegyes szerkezetű, azaz befolyásolhatja a feladatvégzéseket.
- Ahogy nézem, ezek képek. Csak rájuk kell nézni?
- Igen. Az emberi szem portot használják az adattovábbításra. Van egy másik üzemmódjuk, ha a szemeiddel a képek mögé fókuszálsz. Ekkor már a holografikus szintre jutsz, ahol már egy másik mélységét találod a képekre programozott funkcióknak.
- Biztos lennének olyan emberek, akiket meg kellene győznöd arról, hogy ezek működnek.
- Nem gondolom, hogy bárkit győzködni akarok. Meggyőződhetnek erről maguk is, ha elkezdik használni őket.
- Szerintem arról kellene őket meggyőzni, hogy használják is ezeket.
- Nem nekem fontos, hanem nekik. De ha a kérdésed arra irányult, mi ennek a működési elve, van rá egy jó példám. Szoktál a telefonodon zenét hallgatni?
- Persze.
- Jó zenéid vannak?
- Igen. Nagyon szeretem őket hallgatni, kiváló hangulatba kerülök tőlük.
- Áradnak belőlük az érzelmek?
- Egyesekből kevésbé, de vannak olyanok, amikből nagyon is.
- Pedig amiket hallgatsz, azok .mp3 formátumok. Nem állnak másból, mint digitális 1-esekből és 0-ákból. Szerinted az érzelmek leképezhetők ezekre?
- Hű, ezen még el se gondolkodtam.
- Én viszont igen. Arra jutottam, hogy kell lennie egy olyan holografikus tárolónak, ami a fizikai objektumokhoz kapcsolódik és minden tárgy rendelkezik velük, amik ezeket az információkat tárolják. Kiderült az is, hogy a nem kézzelfogható dolgok is rendelkeznek vele, mint egy fálj. A holoinstall képeim is használják ezt a holografikus tárolót, mégpedig tudatosan.
- Mi ez? Varázslás?
- Inkább tudomány. Bár jóval a tudomány előtt jár, ezért mindenki mágiának látja.
- Mi a legnagyobb ilyen fejlesztésed?
- Egy tudathálózaton futó, 3D vetítésre képes holo operációs rendszer, amit minden spiritiszta isteninek lát. De én megelégszem a sátánival is.
- Miért?
- Az istenséggel csak a baj van, ám ebben a hiedelemrendszerben Sátáné a legszabadabb szerep. Ami nekem kiválóan megfelel.
- De így az emberek el fognak téged utasítani.
- Még jobb. Szeretek egyedül dolgozni. Különben le kellene állnom egy rakás képmutató seggfejjel kötelezően foglalkozni, ami rendkívül távol áll a vízöntő énemtől.
- De ha lehet, mi nem Sátántól szeretnénk ezotériát tanulni.
- Az csak egy szerep. Számomra olyan, mint belgyógyászok között a sebész.
- De a tömegeknek nem.
- Akiket szeretnék is távol tartani magamtól.
- Ha ez így van, nem biztos, hogy legközelebb ennyien leszünk itt.
- Akkor ti is kezditek érteni. Két hónap múlva kiderül, mennyien lesztek itt.
Lesson | 3 | lecke
- Ez még mindig sok.
- Pedig a fele megint elment.
- Akik eddig elmentek, vagy felfogták, amiről beszéltem, vagy rájöttek, hogy ez nem nekik való, vagy rájöttek, hogy én nem vagyok nekik való.
- Azért akiket ismerek közülük, mind kérdezi, hogy itt mi volt.
- Maradjon is így. Lehet, hogy így még jobb nekik.
- Én azért nem vagyok olyan szinten, mint te. Nem is tudok válaszolni a kérdéseikre.
- Van némi oktatói tapasztalatom, még régről. Persze ott sem a hagyományos utat követtem, hanem elkezdtem kísérletezni.
- Mit tanítottál?
- Informatikát még akkor, amikor a PC-k DOS-ból indultak és nem is nagyon voltak számítógépek sehol. A windows 3.1-es verzióját is úgy kellett elindítani, hogy beírtad a parancssorba, hogy "win". Persze ha jól emlékszem, rég volt már, lehet, hogy azt is utána kellett írni, hogy ".exe".
- Az tényleg jó rég lehetett.
- Igen, a '90-es években volt.
- Hány éves vagy?
- 33 évesen kezdtem bele komolyan a meditációkba, most 54 vagyok. Azóta alig mozdultam ki a lakásomból, mert 0-24-ben csinálom.
- Akkor ez is egy ilyen alig kimozdulás, hogy itt állsz velünk szemben?
- Nem, ez egy valóságszimuláció. Valójában otthon ülök és amiről beszélgetünk, annak a kivonata egy weboldalon jelenik meg.
- Már hogy lenne ez egy szimuláció? Amióta az eszemet tudom, ebben a valóságban élek.
- Lényegében minden valóság szimuláció. 3D-ben élve pedig úgyse veszed észre, ha bármilyen változás történik, mert minden változás beépül a múltadba. Vannak jó sorozatok, amik egyes részei elég jól elmagyarázzák. Érdemes megnézni a StarTrek és a Csillagkapu sorozatokat. Szánjátok bátran rá az időt, egyáltalán nem üres időtöltés, mint ahogy az sem, ha otthon ülve improduktívnak érzed magad.
- Milyen volt a PC-k előtti világ?
- Nem voltak mobiltelefonok sem, illetve már voltak, csak nem voltak így elterjedve. Nem volt Facebook, nem volt Instagram, ami a mai világban már elképzelhetetlen, az akkor a mindennapi élet volt. Viszont volt egy ZX-Spectrumom, sokat olvastam, fociztam, teniszeztem és a haverokkal találkoztam. Más élet volt, de nem lehet egyértelműen eldönteni, jobb volt-e vagy sem. Az emberek szerintem nem ésszel használják ezeket és már a mágia is megjelent ezeken a felületeken, sokszor államilag szervezett formában. Egyszer egy újságíró elvégzett egy kísérletet, hogy törölt egy csomó embert a facebookjáról és utána nagyfokú megkönnyebbülést érzett. Én a Facebookot nem is használom, a Twittert is csak addig, amíg Musk át nem vette.
- Ha visszamehetnél az időben, visszamennél egy olyan világba?
- Még te is visszamehetsz, mert vannak olyan pontok az időben, amikből önálló világok nőnek. A '60-as évektől kezdve minden évtizednek van egy ilyen forrásvilág mentési pontja, amiből párhuzamos valóságok nyílnak egészen a 2010-es évekig. Valamint közkívánatra még nyílt egy az '50-es és a 2020-as évekre is.
- Kinek a kívánságára?
- Ez a két évtized az általatok angyalinak nevezett beavatkozások kísérlete volt, amiből az elsőt szerintem elrontották, a másodikból pedig kiderülhet, mennyit tanultak belőle.
- Ez nekem sci-fi. Inkább visszatérnék arra, hogy miért lenne jobb azoknak, akik tőlem hallják, mi hangzott el itt, mintha tőled hallanák.
- Akkor visszatérek az oktatási tapasztalataimra. Rájöttem arra, hogy sokkal hatékonyabb az, ha... és ne érts félre, nem akarlak megsérteni, ha az egyik hülye magyarázza el a másiknak. Állhattam én órákig a tábla előtt és magyarázhattam, de az nem ért fel ahhoz, amikor az egyik megértette és gyorsan elmagyarázta a többinek.
- Mi lehet ennek az oka?
- Szerintem két fő oka lehetett. Az egyik annak vélelme, hogy én vagyok a nagy tudású tanár, ők pedig a kis tudású tanulók, és ezek a képzeletbeli szerepek működésbe léptek. A másik az, hogy amikor elmondtam egyszer és kiléptem a teremből, a kollektív környezet összeomlott és átadta helyét az egyéneknek, akiket nem korlátoztak az előbb említett szerepek, mivel nem voltam a teremben. Amikor az első sikeresen megcsinálta, a többi érdeklődéssel fordult hozzá, amit csak extrém előadói attitüddel tudtam volna a tábla előtt előidézni. Ráadásul itt működésbe lépett egyfajta rivalizálás, hogy ha az a hülye erre képes volt, akkor nekem is képesnek kell lennem rá, mert nem fordulhat elő az, hogy ő tudja használni, én meg nem. Teljesen másképp álltak az új információkhoz éd mire fél óra múlva visszamentem a terembe, már mindenki ott ült a gépe előtt és használta. Persze itt volt egy kis előnyöm a játékprogramok miatt, ám egy játékprogramot is pont úgy kellett elindítani, mint egy szövegszerkesztőt. A saját tapasztalataimból építkeztem akkor is, amikor az oktatási célom az lett, hogy megszeressék a számítógépet, mert a jövőre gondoltam és nem a jelenre, ahol se otthon, se a munkahelyén nem volt még senkinek. Erre akkor jöttem rá, amikor még az a munka előtt egy nyári szabadság után visszaültem a gépem elé és teljesen elfelejtettem, hogyan kell használni. Persze a hivatalos kollegális környezet nem fogadta ezeket a kísérletezéseket túl jól, ám ez végig kísérte az az utáni életem minden területét, beleértve a spiritizmustt is.
- Akkor ez nem egy szakmai körben elfogadott ezoterikus oktatás?
- Még a közelében sincs annak. Ráadásul mivel még sosem tanítottam ezotériát így embereknek, itt és most improvizálok, azaz rajtatok kísérletezem.
- Azt mondtad, olyan, hogy ezoterikus oktatás, nem létezik.
- Nem is, de a ti fejetekben viszont létezik. Ebben én megtalálhatom azt a kalandot és kihívást, amit keresek, mindenki jól jár.
- Te az iskolában menő voltál, vagy kocka?
- A kockák szemében menő, a menők szemében kocka. Azért lehetett, mert én sosem osztottam így ketté a világot és tulajdonképp nagy ívben le is szartam, mert az emberek ennél sokkal szerteágazóbbak. Ezért ha egy menő nézett rám, biztosan a kockát látta bennem, ha pedig egy kocka, ő egy menő figurát láthatott. Sosem csatlakoztam a menőarcokhoz, inkább az értelmes emberekkel barátkoztam. Érdekes megfigyelni, hogy az iskolai menők nem futottak be az életben nagy karriert, nem úgy a kockák. Talán ez a mai világ baja, hogy a sok kocka a hatalomban igyekszik kompenzálni a gyerekkori sérelmeit.
- Követtél el hibákat?
- Nagyon nehéz erre válaszolni, mert a hibákra egészen másképp tekint a jelen racionális elméje, mint a jövőből a múlt felé néző magasabb látószögű vizsgálata. Ha a jelen racionális elméjét kérdezed, az életem tele volt hibákkal. Ám ha azok a hibák nem következnek be, ma nem lennék itt.
- Hol lennél?
- Szerintem elvált apuka lennék és több állásban dolgoznék, hogy fizetni tudjam a gyerektartást. Bár lehetnék optimistább, inkább a realizmust választottam, tudván, milyen erők mozdultak meg céljaim megakadályozására.
- Hol vannak ezek az erők?
- Egyszerre felettem és alattam. Meg egy rakás párhuzamos valóságban, ahova sikerült őket elcsábítanom. Szoktam is hallgatni, ahogy kommunikálnak egymással.
- Akkor mi veszélyben vagyunk?
- Annál nagyobb veszélyre nem számítsatok, mint arra, hogy lehetőséget látnak bennetek egy megszállásos támadásra. De annak kivitelezése olyan másfél év, addig viszont ez az oktatás nem tart.
- Lehet ez gyorsabb is?
- Nem tudom, ők is fejlődnek, meg én is. Ez már egy régi meccs, amibe lehet új játékosok is beszállnak, ahogy találkoznak a weboldalaimmal és leesik nekik, mit is olvasnak.
- Hogy lehet így élni?
- Ha az ember meditál, úgyis otthon van egyedül. A spirituális közelharcot már kiismertem és fejlesztettem is hozzá dolgokat. Ez nem való mindenkinek, de kellő elszántsággal előre is lehet haladni.
- Ha minket megszállnak mi lesz?
- Megfigyelhetitek ezt a spirituális közelharcot.
- Mit jelent ez a közelharc?
- Látszólag haverok vagyunk, de a láthatatlan csatornákon dúl az elmeharc.
- Megrémítesz minket.
- Pedig a hétköznapi életben is ez megy az átlagember szintjén, csak ott kollektív általános szándékok csapnak össze. Itt meg célirányos az egyes emberek szintjén, de a lényeg ugyanaz.
- Ha létezik olyan, hogy közelharc, akkor létezik távoli is?
- Ez a téma neked még korai.
- Azt mondtad, vannak ezek a láthatatlan energiaszálak. A harc is ezeken zajlik?
- Nevezzük inkább játéknak.
- Mi a különbség?
- Ha harcnak nevezed, abba bele is halhatsz. Bár nehéz erről beszélni, amíg nem érintjük a halálkutatást. De röviden az a helyzet, hogy a kollektív szinten halál nem létezik, csak az egyének szemszögéből. De mivel léteznek a párhuzamos valóságok, ez sem ennyire egyértelmű. De ki lehet vonni valakit így bizonyos pályákról, azaz valóságokból.
- Szerinted hányan leszünk a következő alkalommal?
- Én nem azt nézem, hányan lesztek itt legközelebb, mert van egy filozófiám, ami nélkül nincs problémamegoldás. Ha itt lesz valaki közületek, akkor ez lesz, ha nem, akkor meg az.
- Tudsz mondani valamit, ami támpontot adhat arra, hogy ne rémülten menjünk el?
- A világ egy holografikus videojáték, amiben benne élünk és játszunk. Egy olyan kalandjáték, amiben minden attól függ, mit tudsz és hiszel a világról. Ezt a játékot az elmével lehet vezérelni, ám arra is érdemes figyelni, hogy a hologram igyekszik létrehozni számodra a hitedet. Amit hiszel, neked az van. Akkor is, ha másoknak nincs így és ez addig tart, amíg a látószög változások kiegyenlítik ezt a hitet.
- Tudsz erre példát is mondani?
- Sok ember számára én egy sátán leszek, amire én előre felkészültem. Ám ez nem maradhat örökké. A megoldás valószínűleg az lesz, hogy az emberek elengedik a téves hitet, ami ezt az alakot övezi és a fogalom új értelmet nyer. Ha ez nem megy, akkor szétválnak a valóságok és/vagy én jövök rá, hogy tényleg az vagyok abban az értelemben, ahogy ők hiszik. Ebben az esetben egy teljesen más szerepben élek tovább az ő valóságaikban, de ez nem jelenti azt, hogy nem élek tovább ebben a saját feladataimat végezve. Jelenleg ez nem gond, mert senkivel sem találkoztam, ezért tudom közvetíteni mindenki számára a hitét akkor is, ha ez negatív és akkor is, ha pozitív. Ám valamikor eljön az idő, amikor a hitek találkoznak és ekkor jön jól a hologram elképesztő rugalmassága, de hogy milyen formában nyilvánul meg, azt senki sem tudja előre.
- Tehát tőlem függ, hogy mitől rémülök meg?
- Az a hit függ tőled, ami kiválthatja a rémületet. Köszönöm, hogy eljöttetek.
- Akkor két hónap múlva találkozunk.
- Ha találkozunk.
- Velem biztosan, mert egyre érdeklődőbb vagyok. Még soha senki nem beszélt velem ezekről ennyire konkrétan.
- Konkrétan csak azokkal lehet beszélni, akik odafigyelnek arra, amit mondok és meg is akarják érteni. Különben azt fogják érteni, amit érteni akarnak és ami a céljaikat szolgálja.
Lesson | 4 | lecke
- Ketten maradtunk.
- A zenész énem úgyis kisklubokban szeretne fellépni és nem arénákban. De így könnyebb is megkérdeznem, hogy mi az oka annak, hogy itt vagytok.
- Nekem egy megérzés, őt pedig lenyűgözte, amit eddig hallott.
- Tehát akkor ti vagytok ketten azok, akik hajlandóak erre a kísérletre. Ami eddig történt, az egy fordított szűrés volt és csak a kiválasztottak maradtak.
- Te választottál ki minket mágiával?
- Volt benne mágia, de ti választottátok ki magatokat, mert ti vagytok itt. Nagy hangsúlyt kap nálam a szabad akarat, mert a nehézségeken csak az ilyen emberek képesek átjutni. A másik, amit tudnotok kell, hogy ez nem egy szekta. Ha úgy érzitek, sok nektek, ami jön, bármikor elmehettek.
- Ha elmegyünk, mi történik velünk?
- Eddig is a saját utatotak jártátok, ami ide vezetett. Nem is fogtok örökké itt maradni. Az egyéni utak ilyenek, sokszor keresztezik egymást, időnként együtt haladnak, aztán elágaznak.
- Azt mondtad, hogy improvizálni fogsz. Ettől függetlenül készítettél valamilyen tantervet?
- Nem. A kérdéseitek fogják azt meghatározni. Biztos van olyan téma, amiről először tennétek fel kérdéseket.
- Előtte még lenne egy idevágó kérdés. Miért nincs tanterved?
- Mert a tanterv függene az itt lévő emberektől. Most már készíthetnék, de én eddig is improvizáltam. Jöttek a felmerülő problémák, kérdések, elágazások és azonnal döntöttem úgy, hogy jött a megérzés és az intelligenciámat használtam. Ha ezzel rendelkezem, miért korlátoznám le azzal, hogy tantervet készítek? Miért korlátoználak le benneteket azzal, hogy követnem kellene azt a tervet?
- Akkor ez egy kaotikus dolog, aminek a végén derül ki a cél?
- Nem. A célt tudjuk, de hogy hogyan érünk el oda, az a kaotikus.
- Mi a cél?
- Eljutni a belső világod kapujához, ahonnan neked kell továbbmenned. Itt pedig megtanulod azt, hogyan érdemes hozzáállni ahhoz, amit majd ott találsz.
- Már próbáltam meditálni, de az lesz akkor az igazi meditáció?
- Az is igazi meditáció volt, amit próbáltál, csak nem biztos, hogy szinkronban volt az előzetes elképzeléseiddel. A legtöbb ember meditál úgy, hogy észre se veszi. A TV előtt, mosogatás közben, vagy ha más monoton munkát végez. A meditációnak sok formája van, de csak ez az egy szavunk van rá.
- Te tudtad, hogyan kell meditálni?
- Ha valóban meditálni akarsz, annak technikáját magadnak kell kifejlesztened. Lehet másoktól meditációt tanulni, de nincs rá garancia, hogy az lesz a számodra legideálisabb. Én például megszegem a meditáció fő szabályát, hogy tilos belealudni. Olyan régóta csinálom, hogy kialakult egy saját technikám, amiben mindegy, hogy belealszom vagy sem. Ezzel olyan lehetőségek nyíltak meg előttem, ami mások előtt nem, akik betartják azt a szabályt.
- Mik lennének a meditáció szabályai?
- A meditációnak csak egy szabálya van, hogy azt te alkotod magadnak.
- Akkor miért kellenek a szabályok?
- Mert ez egy olyan egyéni tudatok által lakott világ, ami tele van gyarló érdekekkel. Azok a szabályok egyrészről a gyarlóságot igyekeznek ettől távol tartani, másrészről akik alkották azokat, ők is gyarlóságot csempésztek beléjük, csak más szinten és értelemben.
- Például?
- Hierarchiát építettek rájuk.
- Hogyan kell meditálni? Ez lenne az a kérdés, amire kíváncsi voltál, hogy mi lenne az a téma, amit először felvetnék.
- Én annak híve vagyok, hogy ebbe lassan kell belemenni. Először megfogalmazod magadban a célt, hogy szeretnél meditálni, az sem árt mellé, hogy miért. Tehát itt valójában két célt fogalmazol meg, amik hatással lesznek egymásra.
- Nálad mi volt ez a másik cél?
- A spirituális világ tudományos szemmel történő tanulmányozása és isten kérdésének vizsgálata. Aztán közbejött egy gyakorlati probléma, azaz a világ helyreállítása.
- Jó, megfogalmazom magamban ezeket a célokat. Hogyan jutok oda?
- Majd valahogy.
- Ezt nem értem.
- Kiadtál magadnak egy szándék-cél programot. Az életedet ez fogja meghatározni, de ha majd valamikor sikerül, akkor magasabb dimenziókba lépve rájössz, hogy már ez előtt is meghatározta. Lehet, hogy az a megérzés, amire utaltál abban gyökerezik, hogy ez neked sikerült, de arra gondoltál, hogy még jobban is sikerülhetett volna, ha a múltadban másképp döntesz és most itt vagy. Azaz sikerült másképp döntened.
- Kezdek megzavarodni.
- A meditációra fel kell készíteni az agyadat. Mindenek előtt célszerű az időt rugalmasan kezelned, mert az csak a 3D-ben egy múlt-jelen-jövő ok-okozati összefüggéseken alapuló egyenes.
- Hogyan tudom erre felkészíteni az agyamat?
- Nézz időutazós filmeket.
- Mondasz egy példát az idő rugalmas kezelésére?
- Magasabb dimenziók felől nézve az idő egyáltalán nem ilyen egyszerű, ahogy mi érzékeljük. De ez egy későbbi anyag lenne, majd emlékeztessetek rá. Ami most számunkra érdekes az, hogy a legtöbb dolog oka nem a múltban van, hanem a jövőben. Amikor egy magasabb dimenziós hatás éri az idővonalat, az olyanná válik, mintha egy kifeszített zsinórra koppintanál és látnád az általad keltett hullámzást. Ezek a hullámok két irányba hullámzanak, azaz a múlt és a jövő felé. Ha ezekre a hullámzásokra te reagálsz, az szívóhatást fejt ki rád egy olyan esemény felé, amit én T0-nak neveztem el és megfelel az időben annak a pontnak, ahol a koppintás keletkezett.
- Az átlagemberek, akik ezekre a hullámokra nem reagálnak, mit mondanak rá?
- Véletlen, vagy a sors.
- És akik reagálnak rá?
- Mivel a 3D-ben élnek és van racionális agyféltekéjük, valamilyen magyarázatnak kell lennie rá. Ezért számukra a hologram létrehoz egy második okot, amit ők az egyetlen oknak látnak és értelmezhetővé teszi ezeket a változásokat az idővonalon. Ez lehet egy olyan megtapasztalás, ami érthetővé teszi mindenki számára azt, miért fordul valaki a spiritualitás felé. Az igazi ok ettől még a jövőben van, ami viszont ismeretlen számunkra, ezért ezt a szívóhatást is csak érezzük főképp megérzések formájában, ami húz minket valami felé, amit keresünk.
- Hogy lehet ezt tudományos szemmel csinálni?
- A tudományos szemlélet célja valami megértése. Ám a spirituális világ a másik agyfélteke birodalma, ahol nem a szakértelem és a tudás számít, hanem a hűség és a hit. Innen nézve amit én csinálok, az maga a sötétség és elég sátáni. A racionális agyfélteke felől nézve viszont ezek a jelzők pont ráillenek a másikra. A legjobb pozíció középen a határon lenni, ám ekkor mindkét oldal ellenségnek lát, amihez egy idő után hozzá lehet szokni. Emelkedni azonban csak innen érdemes.
- Mi történik azokkal, akik nem középről emelkednek?
- Részévé válnak valamelyik oldal hierarchiájának.
- Középen nincs hierarchia?
- Középen vagy az van, hogy egyiket se érzed magadénak és egyénként gondolkozol a többieket egyenlő félnek tekintve, vagy mindkettőt magadénak érzed a hierarchiáik csúcsán.
- Te melyik vagy?
- Amikor nem vagyok feladatban, akkor az első, ha abban vagyok, akkor a második.
- Elfogadnak téged ezeken a csúcsokon?
- Ha elfogadnának, nem kellene állandóan harcolni. De ennek a meccsnek még nincs vége. Mivel egyszerre vagyok alattuk a 3D-ben emberként és fölöttük visszatérő tudat formájában, nehezen halad előre az ügy, mert ilyesmire még sosem volt példa és nincs rá sablonjuk. Alulról fölfelé sosem könnyű harcolni, de előbb utóbb áttöröm őket, úgyis csak az erő nyelvén értenek.
- Ők tudnak téged támadni?
- Nem könnyű, mert ha csak egy picit tévednek az időben, az éves vagy akár tízéves csúszás is lehet. Előttem már rég megdőlt az a hiedelem, hogy ezek a lények mindentudó, fejlett és felsőbbrendű lények. Talán ezért várják el, hogy mindenki leboruljon előttük. Ami nem nehéz, ha a spiritualitás az ő hazai pályájuk.
- Akkor neked hogy sikerült?
- Láttunk már olyat, hogy egy esélytelen csapat nyert az esélyes otthonában. Sőt, olyat is, hogy azon a meccsen már a hazai nézők is nekik szurkoltak.
- Tehát azt mondod, hogy ha meditálni akarok, hagyjam magam sodródni az árral és egyszer csak rájövök, hogy tudok meditálni?
- Tulajdonképp igen. A saját mentális rajt-cél programodat követve.
- Az milyen?
- A megérzéseidre hallgatva rajta tartod magad az önmagad által telepített sugáron.
- Na látod? Ez már ezotéria oktatás.
- Ha neked ez az, nem ellenkezem.- Mi van akkor, ha én tudatosan akarok elkezdeni meditálni?
- Akkor le kell mondanod a kényelemről.
- Mit értesz ez alatt?
- Szembe kell nézned azzal, hogy ezt csak csinálni lehet, nem csinálgatni. Nincs TV, nincs internet, nincs bulizás, nincsenek haverok, nincs semmi, csak ez. Viszont éveket lehet így nyerni. Csak az lesz a nagy kérdés, nincs-e szükséged azokra az évekre, hogy meg legyen a kellő élettapasztalatod és érettséged? A veszélye ennek azonban az, hogy így könnyebb egy jó állásba kerülni és könnyebb megházasodni, nem beszélve a szexről, ami akár haza is vághatja az energiarendszered.
- Miért?
- A szex egyenlő a közvetlen energiatöltéssel, mégpedig igen nagy sávszélességben. Akár megkötés vagy megszállás áldozatául is válhatsz így. Amiből persze később meditációban évek alatt le lehet tisztulni, ám odáig el is kell jutni. De szerencséd is lehet, pont így jutva hozzá egy csomó értékes energiához. Mondanám, hogy hallgass a megérzéseidre, csak kérdés, nem nyomja-e el a látvány, vagy a csábítás varázsa. Jobb az ilyesmit elkerülni, ám az is szempont, hogy egy lélekben is egészséges ember legyél, aki meditál és ne vezéreljék azt elfojtásokból eredő torzulások. Szóval nem könnyű, de nem lehetetlen megtalálni az ideális mértéket és arányokat.
- Nálad ez hogy volt?
- Ez jó kérdés, mert megint előjön az, hogy lehet erről véleményem a jelenben, ám a jövőből egészen másképp áll össze a kép. Ugyanis szükséges az, hogy az ember ilyen tapasztalatokat is szerezzen, pláne ebben a civilizációban, ahol a párkapcsolati kérdés szabadjára van eresztve. Az átlaghoz képes később kezdtem csajozni, mert bár későn érő típus voltam, mai fejjel elmondhatom, hogy ma sem vagyok az az 'igazi férfi típus'. Voltak barátnőim, akikkel a klasszikus értelemben jártam, meg voltak rövidebb kalandjaim is, kipróbáltam a kurvákat is és volt olyan időszak is, amikor arra koncentráltam, hogy kiismerjem a nőket.
- Csak a nők érdekelnek?
- Igen. Engem csak a nők érdekelnek, de hozzá kell tennem azt is, hogy annyira azért sose érdekeltek. A meditációhoz rendkívül jól jött az, hogy a vízöntő mellett rák az aszcendensem, ám ez előtte sok bonyodalmat okozott. A vízöntő énem számára az az időszak, amikor igyekeztem megfelelni a társadalmi elvárásoknak nehéz volt, mert az udvarlás például életem legkellemetlenebb élményei közé tartozik. A vízöntő alapvetően őszinte, az udvarlásnál viszont hazudni kell. Egyrészről azért, hogy hozzájuss ahhoz, amit szeretnél, másrészről a nők felől is erre van igány. Nem véletlen mondom azt, hogy az őszinteség mindig bejön a nőkkel szemben.
- Az udvarlás miért lenne kellemetlen?
- Aki valóban az egyenlőség szelleme szerint él, az nem érzi jól magát olyan helyzetekben, amikor a más fél nem képes ezt a szellemet azonnal adaptálni magába. A nők ugye alapvetően intuitív lények, ezért fogékonyabbak a szívmegszállásra és fentről sűrűn be is vetették őket ellenem. Van egyfajta sablonjuk, amiben a cél a pozíció stabilizálása, ezért az elején minden tökéletes, aztán kezdenek a dolgok változni. A nők erősek a spirituális hatalom terén, valamint van még egy nagy előnyük, hogy képesek egyszerre több dologra figyelni. A férfiak csak egy dologra tudnak igazán figyelni, ám annak mélysége felülmúlja a nőkét. A kollektív hierarchiák egyik jellem mintája okán az is elmondható, hogy a nők kevésbé hajlamosak a lovagiasságra és képesek sértettségből olyasmikre, amit egy férfi nem tenne. A különbséget talán a sport érzékeltetné a legjobban, ahol a férfiak kemények egymással, a nők pedig durvák.
- Mi a férfiak és a nők között a különbség?
- A férfiak racionális lények, ám emocionális döntéseket hoznak, a nők emocionális lények, ám racionális döntéseket hoznak. Ha ezt tudod, megvan a kulcsod az emberekhez.
- Milyen nő való hozzád?
- Az ezzel a gond, hogy a tudatszintem miatt nincs olyan nő, aki a partner szintjén képes lenne helytállni ebben a szerepben, de ez fordítva is így van, én sem lennék képes megfelelni az elvárásainak.
- Miért nem lenne képes?
- Mert egy meditáló ember mellett unalmas az élet. Ráadásul az ő feladata a fizikai testem körüli világ menedzselése lenne úgy, hogy közben a maximális nyugalmat kell árasztania és biztosítania. Egy veszekedés például olyan lenne számomra, mintha közelről rám lőnének. Biztos van olyan nő, aki erre képes lenne, ám akkor ott van az, amikor úgy mozdítom el a tudatpozíciómat, amit nem képes követni. Ilyenkor a megfigyeléseim szerint az van, hogy eljelentéktelenedem mindenki más szemében. Annyira, hogy ki is kerülhetek a gondolataiból és akár teljesen el is felejthetnek. Amikor a tudatom visszatér a többiek által érzékelt térbe, akkor megint felbukkanok a gondolatokban és a jelentőségem is megnő. Ezt párkapcsolatban csak úgy lehet csinálni, ha a másik fél elfogadja ezt a támogató szerepet, amit fenntart akkor is, amikor a másik tudata eltűnik. Ez békés üzemmódban sem könnyű, az én esetemben pedig rendelkeznie kell olyan adottságokkal és tulajdonságokkal, amikkel ellent tud állni a megszállók hatásainak.
- Ezek milyen hatások?
- A gyenge pontokra mennek, ami a legtöbb embernél vagy a sérelem, vagy a pénz. Ha a pénz jelentősége nincs a helyén a fejedben, egy pénzügyi veszteségre nagyon könnyen kinyílhatsz és ilyenkor a megszálló szélesebb sávban férhet hozzád. Ezt nehéz észrevenni, mert a megszállót önmagadként érzékeled és nagyon észnél kell lenni, hogy kiszúrd azt, hogy ez nem te vagy. A sérelem egy másik bevett gyakorlat, amit bunkósággal igen könnyű elérni. Ha ezeket a politika szintjén csinálják, tömegmegszállásra is alkalmas, pláne ha a média is a kezükben van. Az ilyen megszállásoknál a cél az, hogy kibillenj a nyugalmi egyensúlyodból, ami kaput nyit a megszállók felé. Hogy valaki ilyen útra lépjen, ahhoz ilyen felkészüléseken kell átesni, amit tanítani nem lehet, csak a mindennapi életben átélve lehet a személyiség fejlesztésével megvalósítani.
- Mit jelent ez a tudatszint a gyakorlatban?
- Minél mélyebb a tudatszinted, annál távolabb kerülsz a fizikai világtól és attól, amit egy átlagember normálisnak tart. De mivel otthon vagy egyedül, ez nem okoz neked problémát, ám ha kimész az emberek közé, meg kell tanulnod a normális ember szerepét. Ami ha nem sikerül, olyan hatást keltesz, mint egy autista, mert a figyelmednek csak egy töredékét helyezed a külvilágba. Nekem ebben az európai környezetben ki kellett fejlesztenem az általam ébertransznak nevezett technikát, mert különben a mélytransz meditáció csak Tibetben lenne megvalósítható hónapokig/évekig tartó katatón állapotban. Ez olyan jól sikerült a végére, hogy ma már a természetesség szintjére került. Látod, te se veszel észre ebből semmit.
- Visszatérnék oda, hogy ha lemondok a kényelmemről, hogyan tudom magam rávenni arra, hogy gyorsan eljussak a tudatos meditációba?
- Az elején fájni fog az unalom, mert a célod az, hogy betekints a belső világodba, amihez teljesen el kellene fordulnod a külsőtől. Ám amíg az nem nyílik meg számodra, se kinn nem lesz semmi, se benn. Hogy ebbe ne őrülj bele, célszerű hasznosan eltölteni ezt az időt, amivel fel is tudod gyorsítani magadnak ezt az utat, ez pedig nem lesz más, mint önmagad átprogramozása.
- Miből és mire?
- A mindennapi élet a külvilágban nagyon gyors. Ebben téged az élet minden területén érnek olyan hatások, amikről nem is tudod, hogy lassan és észrevétlenül programoznak át. Ilyenek a filmek, ahol ahhoz, hogy kövesd a történetet, át kell venned az alkotók igazságát. Például hogy a nácik gonoszok, az arabok terroristák, akiket amúgy a muszlim területeken inkább szabadságharcosoknak látnak. Akik ha néznek egy ilyen amerikai filmet, láthatják az amerikaiak emberi oldalát és el kell fogadniuk legalább feltételesen, hogy ők a jók, különben zavar keletkezik a film értelmezésében. Ez azt is jelenti, hogy minden film, könyv, reklám tulajdonképp propaganda, amik lassan formálják át az embert, aki észre se veszi, hogy közben átprogramozták és olyan mintákat vesz fel, amik nem is az ő céljait szolgálják.
- De a nácik gonoszok, nem?
- Kérdezd meg a feleségeiket, a gyerekeiket és a szomszédaikat. Persze, borzalmas dolgokat tettek, ám ettől még vannak olyan látószögek, ahol sok minden érthetővé válna, ha ezeket nem süllyesztenék a feledés homályába. Ha csak az egyik fél igazságát hiszed a teljes igazságnak, akkor csak az egyik fél álláspontját fogod a saját véleményednek tekinteni. Pedig a másik fél is követett el durva dolgokat és teszi ezt a mai napig is. Ahhoz, hogy hasznosan meditálj, képesnek kell lenned az objektív látásmódra akkor is, ha abban számodra kellemetlen és kedvezőtlen dolgokra ismernél önmagadról.
- Ez nem könnyű.
- Ezért mondom, hogy kell vagy tíz év, mire éretté válhatsz rá. Amúgy biztos vagyok abban, hogy sok ember szemében most válok fasisztává, pedig ez csak egy jól érthető példa volt, amibe azonban könnyű beleérteni azt, amit az ember bele akar érteni. Én nem vagyok semmilyen ...ista, vagy minden ...ista rám illik, ugyanis aki látja a szivárványt, annak nem kell színt választania magának.
- Mi a véleményed a homoszexualitásról?
- Ez az egyik olyan dolog, ami felháborító lenne, ha az ilyesmiken fel tudnék háborodni, hogy az ilyen szimbólumokat valakik kisajátítják maguknak. Persze értem én, hogy a sokszínűséget szimbolizálja, de ha jobban belegondolsz, akiktől ez rendkívül távol áll, pont azok, akiknek mára a szivárvány a szimbólumukká vált. Mint ahogy a hexagrammát is kisajátította egy Dávid nevű marketingszakértő és még sorolhatnám. Elnevezzem magamról a pentagrammát?
- Azért kell magamat átprogramoznom, hogy megszabaduljak ezektől? De mire programozzam át magam és hogyan?
- Fogadjunk, hogy amikor nyugalomban ülnél, megjelenik egy remegés a lábadban.
- Igen, meg szokott.
- Na ez a remegés egy jelzés számodra, hogy valami nincs rendben az értékrendeddel. Ez azért van, mert a mélyben sok dologról egészen másképp vélekedsz, mint a felszínen, ami egy társadalom és média által megváltoztatott embert jelent. Mivel úgyis ott ülsz és bámulod a négy falat, mert a belső világod nem enged téged be, kezdd el szépen egyenként elővenni a témákat, hogy miről mi lenne az igazi véleményed és kezdj el egyezségre jutni önmagaddal. Mi fontos neked és mi nem. Miért fontos neked és ezek a dolgok valóban fontosak-e. Egy idő után rádöbbensz, hogy ezek valójában a saját értékrended elemei. Arra érdemes figyelni, hogy itt nagyon könnyű átverni magad, ám ebben az esetben a meggyőződésed nem jut le a mélybe, ha nem őszinte. Ahogy haladsz témáról témára, csökken ez a remegés a lábaidban és a végére eljuthatsz a teljes nyugalom állapotába. Bár ez a gyors verzió, hónapokig, akár évekig is tarthat, ám a végén sikerül megállítani magadnak a világot. A világ ettől még ugyanolyan gyors lesz, ám a saját érzékelésed átáll egy másik időléptékre, amiben minden apró jelet észreveszel. Valójában ez a két dolog szükséges ahhoz, hogy az ideális meditációs
tempódba kerülj.
- Vannak, akiket egy mester beavat és utána tudnak meditálni.
- Mint mondtam, én nem vagyok mester és nem csinálok ilyet, csak akkor, ha ez szükséges. De ilyenkor sem ússza meg senki az érdemi munkát önmagával, mert az ilyesmi ahogy érkezik, úgy távozni is tud. Az Úr adta, az Úr elveszi. Ám ha magad dolgozol meg érte, az a tiéd marad.
- Ez rengeteg információ volt nekem.
- Látom is, hogy az agyad lassan kiakad. Gyertek vissza két hónap múlva, ha nem érzitek, hogy ez túl sok lesz nektek. Mindenki azt hiszi, hogy ez laza dolog és könnyű, pedig még bele se kezdtünk igazán.
Lesson | 5 | lecke
- Halló.
- Szia, bocs, én mentem volna, de az asszony nem engedett el.
- Kérdezd meg tőle, kihez ment férjhez. Ahhoz, aki szívesen eljött volna, vagy ehhez, akiben hamarosan nem lesz semmi érdekes?
- Jó rendben, szia.
- Csak egy kérdés még. Mire hivatkozott?
- Hogy egy őrült vagy, aki csak a bajt hozza rám.
- Ez még a jobbik eset.
- Ja, a haverom meg nem akar egyedül menni.
- Nem akar, vagy nem mer?
- Jó kérdés. na szia.
- Szia.
