- Uram, az esti megbeszélésre az úr és a hölgy megérkeztek.
- Köszönöm, 5 perc múlva engedje be kérem az urat és ne kapcsoljon be több hívást se!
- Na cseszd meg, ezt elfelejtettem és már betéptem.
- Főnök, volt már ilyen.
- Remélem nem veszi észre.
- Mi is biztosak vagyunk benne, Főnök.
- Többször találkoztam ezzel az emberrel, kifogástalan úriember, nem lesz probléma.
- Tudod ugye, hogy ez a szponzori megbeszélés Nekem fontos? Nagyon fontos! Ajánlom, hogy sikerüljön, mert nem kevés időmet vette el az előkészítés. Érted ugye?
- Figyelj, biztosra mondta. Ezért kérte, hogy személyesen keressük fel.
- Önt is, foglaljon helyet!
- Remélem kellemesen teltek napjai a legutolsó találkozásunk óta, ha emlékszik?
- Már miért ne emlékeznék? Kinek néz Ön engem?
- Nem úgy! Udvariasságból kérdeztem.
- Akkor valójában nem is érdekli? Ha csak udvariasságból tette?
- Dehogynem érdekel.
- Akkor miért udvariasságból kérdezi? Na miért is vagy itt, Öcsi?
- Ööööö a szponzori szerződés miatt, amiért személyesen jöttünk el.
- Kivel?
- A Kisasszonnyal, akiről beszéltem.
- És megbasztad?
- Ööööö nem érte...
- Nem basztad meg, mi? Látom a szemeiden. Na ide figyelj, te kis pondró! Ide nő egyenlően nem jön be, érted? Ide nő csak szopni jöhet, megértetted?
- Igen.
- Akkor a nő itt helyben le fog minket szopni. Téged is! Vágod?
- Azt gondolom ez most nem a legmegfelelőbb alkalom mégsem erre a megbe...
- Még van pofád fölényeskedni? Ide a pisztolyod!
- Főnök, tudod mennyire rosszul lősz, ha be .... bemérgesedsz.
- Pofa be, ide azt a kurva mordályt!
- Szerintem menekülj.
- Te ki vagy?
- A testőre, mi is fedezékbe megyünk ilyenkor.
- Miii?
- Figyelj, van pár másodperced hogy elérd az ajtót és onnan fuss! A személyzet már rutinos és gyorsan kiengednek.
- Hogy a francba kell ezt kibiztosítani?
- Szerintem fuss!
- Mi ez a ...
- Később mindent elmagyarázok. De most FUSS!!! Ahogy a lábad bírja!
- Ki lő ránk?
- Nem mindegy most? Szaladj!