2017. július 5., szerda

Égi bűnözés



- Te, ez az ember nem normális!
- Normális, csak nem vallásos.


- Elmondanád, hogy merted kiadni magad istennek?
- Isten vagyok, nem?
- De hogyan?
- Úgy, hogy bizonyítani tudtam.
- Hogy tudtad bizonyítani, ha nem vagy az?
- Már az vagyok, mert elfogadták a bizonyítást.
- Elárulod, hogy csináltad?
- Megfeleltem a kritériumoknak.
- Mindketten tudjuk, hogy az ide még elég kevés.
- Elég baj az, nem?
- Ezek soha nem fogadtak még be maguk közé senki idegent. Hogy csináltad?
- Megjelentem előttük, mint egy ismeretlen létforma. Tudniuk kellett, hova soroljanak, ezért elvégeztek Rajtam egy tesztet, hogy kiderüljön, milyen rang alatt fogadjanak el.
- Ez lett az isteni?
- Igen.
- De Te csak egy angyal vagy!
- Arkangyal voltam, de már isten vagyok.
- Hogy lett belőled arkangyal egyáltalán?
- Sokkal jobban hangzik, mint az angyal, nem?
- De hogy csináltad?
- Az álcám miatt volt. Valaki belenézett a Tükörbe és meglátta saját magát. Ám mivel itt két ember voltunk, az emberi alakja azt hitte, Én vagyok az, akit meglátott. Ám mivel az emberi alak se tudta, hogy ő ki, így Engem azonosított annak.
- Várj, ezt meg kell értenem.
- Van időm, csak rajta.
- Tehát Te találkoztál egy arkangyal emberi alakjával, aki nem tudta magáról, hogy ő az a bizonyos arkangyal.
- Eddig jó.
- Belenézett a Tükörbe, azaz Veled találkozott és Te őt tükrözted vissza neki.
- Eddig is jó.
- Meglátta magát a Tükörben és azt hitte, Te vagy ő?
- Bingo!
- Így lettél Arkangyal?
- Igen. De mivel sok ilyen találkozásom volt még, így lettem nephilim és még egy csomó más is.
- De hogyan?
- Úgy, hogy akkor még nem értették az Egyéni Szinteket. Ám mivel az egyik Feladatom az Oktatás, így ezeket az eseteket fel tudtam használni esetpéldáknak.
- Elárulod, melyik arkangyal lettél így?
- Lucifer.
- Úristen!
- Az később lettem, ne keverd össze az idősíkokat, mert megint baj lesz belőle.
- Hogy maradtál életben?
- Mert Lucifer, amikor meghallotta, hogy ő itt van a Földön és hatalmas rémületet okoz, idejött és belenézett a Történetbe.
- Meg kellett volna azonnal ölnie!
- Megjátszottam valamit és ez istennél is bejött.
- Mit?
- Hogy egy fejlett lény se buktat be egy ekkora poént.
- Ezért maradtál életben?
- Igen, még mindig röhögnek, de lehet, hogy ez már csak a Visszhang.
- Azt mondd még el, hogyan sikerült bizonyítanod istennek, hogy Te isten vagy?!
- A megfelelő információkkal kellett csak őket ellátnom.
- Kiket?
- Istent és pár angyalát. De megjegyzem, ők csak a Ti szemetekben azok, Én istent másképp értelmezem. Az Én szememben idejött két olyan lény, mint a többi, akik eddig érkeztek. Nektek lettek valamiért mások, mintha a többiek nem is léteznének.
- Ebbe most ne menjünk bele!
- Jó, maradjunk kívül akkor ezen a témán.
- Szóval hogy csináltad?
- Elvittem őket egy focimeccsre.
- Ezt nem értem.
- Tudod, hogy az aztékoknál minden sportesemény szakrális jellegű volt?
- Igen, erről hallottam.
- Könnyű megérteni, az iszlám ilyen ma. Bármit akarsz csinálni egy iszlám országban, bele kell tenned a 'muszlim' szót, különben gyanús leszel. Így voltak ezzel az aztékok is. Bármit csináltak, mindennek szakrális értelme volt.
- De mi köze ennek a focihoz?
- Az nem foci volt akkor, hanem egy ovális piramis, amiben istentiszteletet tartottak.
- Milyen meccs volt?
- A Debrecen játszott, ha jól emlékszem BL-meccset. Üvöltöttek is a szurkolók, hogy LOKIIIIIIIII! HAJRÁÁÁÁ LOKI! Meg is jegyezték, hogy ez egy rendkívül vallásos bolygó.
- Erre Te?
- Meghagytam őket ebben a hitükben. Tudod, hogy nagyon nem jó belezavarni mindenki megismerési folyamatába és ha ezek a lények így látták, ki vagyok Én, hogy ebbe belepofázzak?
- Te barom!!!!!
- Miért? Meg is jegyezném, hogy Neked is elemi érdeked lett, hogy a sztorit ne buktasd be, nem?
- A kurva anyádat!
- Nana, eddig Én se mentem el soha senkinél.
- A büd...
- A másik pedig, hogy egy istent szidsz éppen és erről Égi Pecsétem is van. Istent szidni pedig elég nagy meggondolatlanság.
- ...
- Mi van, elájultál?


- Ám ő a Földön van, itt pedig ez nem bűncselekmény.
- Az Ég az a Föld, ahol nem könyörögnek fölfelé.