2020. október 18., vasárnap

Beszélgetés a bunkóval

 

- Te amúgy bunkó vagy?

- Attól függ, ki kérdezi. De törekszem rá.

- Miért?

- Jobb, ha az embert eleve bunkóként könyvelik el és ez is lett az imidzsem.

- Miről szól ez az imidzs?

- Nehéz úgy bárkit véletlenül megsérteni, ha eleve tudják rólam, hogy egy bunkó vagyok és egy bunkó felé más elvárások is vannak ilyen téren.

- Ez azért erősen leszűkíti az emberi kapcsolatok lehetőségét.

- Nem baj.

- Van a bunkóságnak művészi szintje?

- Igen, de csak akkor kerül az ember művészi hangulatba, ha minden kérdésre az igazat mondja.

- Mi a baj a hazugsággal?

- Nem méltó bizonyos rangokhoz, amik az asztrálsík fölött léteznek.

- De ebben a világban ha mindenre az igazat mondod, nagy bajba is kerülhetsz.

- Ezért mondtam azt, hogy ez a hely engem inkább egy állatkertre emlékeztet, ahol mindenki embernek van öltözve. De nem adtam fel a reményt és továbbra is kutatom az értelmes élet nyomait a lakásajtómon túl. 

- Mi az imidzs célja?

- Jobb a dolgokat előre tisztázni.

- Hogy te egy bunkó vagy?

- Eredetileg nem lennék az, csak most rágyúrok.

- Eredetileg mi lennél?

- Ugye mindenkit foglalkoztathat a kérdés, hogy az iskolában mi voltam? Menő vagy kocka? Na a menőknek túl kocka, a kockáknak meg túl menő. De ez a szürke zóna más területeken is elért. Most épp a bunkóság világában, mert nem mindenki szemében vagyok bunkó, sőt! De azt elismerem és kívánatosnak is tartom, hogy a Földön azért engem bunkónak látnak. 

- Ha jól értem azért csinálod ezt, hogy elkerüld, hogy akaratlanul megsérts valakit?

- Igen, még sértődési filozófiám is van. Szeretném leszögezni, hogy senkit sem szándékozom megsérteni. Ezért előre is elnézést kérek azoktól, akiket megsértettem. Azokat viszont akik nem sértődtek meg, mindenképp meg akarom sérteni, ám sehogy sem sikerül.

- Jó bunkó vagy.

- Arra várok, hogy ez tőlem természetes legyen.

- De miért?

- Mert egy majomházban érezném magam, ha állandóan hazudoznom kellene. Sőt, itthon kanállal eszem olyan kajákat is, amikhez a majomházban külön villákat tartanak. Ha ráadásul fogalmam sincs, melyik mire való, nem is kell bunkónak lennem, mert a szemükben már azzá váltam. De ez engem nem zavar, ha feltétlenül kell, nem hinném, hogy gondot okoz a megtanulása, ám fordítva már közel sincs így, ha az én dolgaimat kellene ilyen gyorsan megtanulni.

- Az intelligenciád az látom, hogy magas. Hogy állsz a művészetekkel?

- Nagy tisztelőjük vagyok távolról. Csak a saját művészetemre koncentrálok, ami most ugye épp a bunkóság művészete. De most töltöttem le a Legyen Ön is milliomos appot és simán itt lenne a 10 milla, ha nem lennének olyan kérdések, hogy "ki írta, ki festette, ki szerezte, ki költötte". De 25 ezernél mindig tippelgetnem kell. Amúgy külön emlékeim vannak a középiskolából mindkét kötelező olvasmányról, amit elolvastam.

- A nőkkel hogy jössz ki?

- Aki jól elvan velük, egész jól elvan nélkülük.

- Ha nem szeretsz hazudni, ezt nem is csodálom.

- Spirituális közelharc tapasztalat, hogy az őszinteség mindig bejön a nők ellen.

- Udvaroltál már?

- Életem legkellemetlenebb élményei közé tartozik, amikor megpróbáltam megfelelni a társadalmi elvárásoknak. Nem nagyon sikerült, de azért tudok felmutatni eredményeket.

- Na erre kíváncsi lettem.

- Én se értem. Még azelőttről volt két barátnőm, a harmadikat utólag visszaminősítettem, ahogy a csillagászok a Plútót.

- Miért?

- Mert nem felelt meg a párkapcsolat feltételeinek, csak első ránézésre. Szóval ugyanazért.

- Tehát összesen három szexuális kapcsolatod volt?

- Annál több volt akkor is, ha nem számítjuk ide a kurvákat.

- Te kurváztál is?

- Jobb ha az ember úgy mond véleményt, hogy van rálátása a területre. 

- Mi a véleményed róluk?

- Nincs véleményem, mint Marwinnak a Ponyvaregényben. 

- Miért?

- Nem lenne még kiforrott. Életem utolsó 20 évét mélytransz meditációkkal töltöttem.

- Tehát szándékozol még kurvázni?

- Nehéz erre válaszolni a mai világban. Nagyon elmosódtak a vonalak.

- Mi a csajozós dumád?

- Ürítési célból, élvezeti okokból dugnám meg, de ne aggódjon, max 3 hét és lelépek, mielőtt ráunok.

- Volt már olyan, hogy ez bejött?

- Nem, de a reményt nem adom fel.

- Hogy lehet az emberből profi bunkó?

- Hagyni kell, hogy ezt higgyék rólad, aztán tudatosan kell rá felépítened az imidzset.

- Meg lehet a bunkóságból élni?

- Ahogy elnézem a politikát, elég jól. Csakhogy számomra lényeges a minőség, de a minőségre ugyanúgy csak egy maroknyi ember kíváncsi, ahogy az a zenészeknél van. Szóval aki ad a minőségre, az csak kisklubokban játszik. 

- Mi van akkor, ha az őszinteséged és becsületességed egy rohadt nagy hazugság?

- Akkor a bunkóságomról is lehullna a lepel.