– Üdvözlöm a nézőket ma esti beszélgetős műsoromban, ahol az első vendégem maga a Sátán.
– Puszika a nézőknek!
– Először is tisztázzuk azt, miből gondolja azt, hogy Ön lenne a Sátán.
– Valójában az embereknek téves elképzelésük van erről a témáról, mert sátán jellege személytelen. Amikor az ember rádöbben arra, hogy ő egy ismeretlen létforma, érdemes azonnal felmérni ennek előnyeit is. Ami az, hogy képes vagyok a megszemélyesítésére. Erre a beszélgetésre át is változom, bele a Szerepembe és most kérdezhet.
– Öööö kicsit váratlanul ért, hogy ilyen meggyőző.
– Sátántól nem is lehet másra számítani.
– Ki vagy mi Sátán?
– Sátánt jómagam a meditációim során a rációval azonosítottam, legalábbis a mindenféle lények hiedelmeiből erre következtettem. Ha ez igaz, akkor pontosan megfelel az emberiség azon részének, akik használják a rációt.
– Miért? Ez nem így van?
– A Kollektívák beavatkozásának ciklusában ez közel sem ennyire egyértelmű. Ám amikor az embernek ki van kapcsolva a rációja azt nem veszi észre, csak azt, hogy a világ nem a jó irányba halad.
– Miért nem?
– Mert egy kollektív struktúra nagyon nem kedvez az egyéni tudatoknak.
– Miért?
– A kollektíva számára sok dolog nem fontos, ami az egyén számára az. Így nem is foglalkoznak sok olyan dologgal, amire pedig érdemes lenne figyelmet fordítaniuk. Mellesleg erre a piaci résre fel is figyelt a problémamegoldó holo vállalkozásom és már tárgyalásban állunk az Angyalokkal.
– Kik ezek a holo vállalkozások és mekkora ez a piac? Kik az ügyfelek?
– Egyelőre csak Én vagyok, tudjátok az Ég mennyire nem nyitott erre a többistenhitre. De érdekem a fejlődés, így konkurencia nélkül is minőségi szolgáltatást nyújtok. Az Ügyfelek meg még nem fizetősek, csak ha beértem az Egyéni Tudat Zónáinak valamelyikébe.
– Hogyhogy nem fizetősek?
– Mert közben jótékonykodom és a jótékonykodás ára az, hogy fejlődjön a világ. Így sokat tesztelünk azokkal a lelkes leendő ügyfelekkel, akik tesztalanyokként vesznek részt a mindenféle kísérletekben. Miközben fejlődik a világ, pont belefejlődünk az üzleti érdekeltségeimbe, amik már alig várják az oda fejlődést. Röviden így lehet megérteni.
– Ha fizetőssé válnak, mi lesz?
– Mutatok egy Másik Mintát.
– Mire épül?
– Természetesen a kibaszásra! Most minden tiszta és őszinte lesz, nagy hangsúlyt kap a Minőség. Amit persze Én állapítok meg és igen magasra is tettem a Mércét. Sok vidám vetélkedőműsor keletkezik ebből úgy, hogy itt igazából csak a megvalósulások ötletei keletkeznek és a szervezőmunka.
– Mi ebben a kibaszás?
– Képzeljétek el, hogy kiderül az Igazság! Mindegy mi, mert most paraméterek oldódnak és a paraméter annyi, hogy “az Igazság”. Szerintem sokaknál rengeteg vicces élethelyzet keletkezik csak ebből. Szóval a nézők már alig várják a pilot-okat.
– Pilotokat?
– Igen, mert nem hinném, hogy mindenki túléli, csak a jobb sorozatok, showk, filmek maradnak meg ezen a piacon. Az angyalok nagyon válogatósak.
– Ki lehet ezt valahogy kerülni?
– Csak éjjel foglalkozom ilyesmivel, nappal üldözöm. De még soha nem akadtam a saját nyomomra.
– Hogyan lehet ezeket elkerülni?
– Bérelni kell a szolgáltatást, ami védelmet nyújt.
– Bérelni?
– Igen, sok barátom is lesz, ebben biztos vagyok!
– Mi ebben nekünk a jó?
– Ha az angyalok sokat nevetnek, az megfelel egy angyali nevetésgyógyításnak. Meg kell mondani, hogy ebben minden Tőletek telhetőt meg is tesztek, úgyhogy megy most az Üzlet.
– De az átlagember miben érezheti ennek az új sátáni imidzsnek a változását?
– Mindenek előtt úgy érdemes érteni, mintha belgyógyászok közt megjelenne a sebészet, ami a szemükben egy nagyon gonosz dolog. Csak úgy belevágni szegény betegbe. Csak itt szellemsebészekről lesz szó. Tehát az új imidzs a Sátán Haver, majd a Szerep szerint ki kell hiínom Istent, ki csinál jobb világot. Ez a kibaszás következő fejezete, ha sikerül. Ugyanis így a sötét erők nagymértékben érdekeltté válnak abban, hogy ez a Program sikerrel fusson le, így sok olyan figura, akik félreértették a Játékot, most izgalmas tanulási élethelyzetek előtt állnak. De ez már a kibaszásnak olyan dimenziója, ami egyelőre még meghaladja képzeleteteket.
– Köszönöm a beszélgetést!
– Szívesen.
– Most pedig jöjjön a reklám, utána visszajövünk a Semmi Urával! Ne menjenek sehova.
