A 2012-es évem arról szólt, hogy egy dimenzionális csapdába csaljunk pár bolygóra látogató lényt. Mivel futott egy 'elcsúszunk a jégen' project is, belekapaszkodtam valamibe, amire rá tudtam teljes mértékben kattanni, annyira, hogy még jegyzőkönyvet is vezettem, szóval bátran csúszhattam, ameddig akartam. A rajtam lógó megszállók még akkor is az utasítást követték (ez egy amatőr, egy profi se fogja komolyan venni), amikor már tisztán látszott, hogy ebből baj lehet. Voltak nagyon durva pillanatok és nagyon nagy szükség volt a szememre ebben a valóságban, hogy észrevegyek olyan dolgokat a TV-n át, amik egy normál-átlag gondolkodású ember számára észrevehetetlenek. Volt olyan momentum is, amikor azok is szívbajt kaptak, akik a siker után néztek bele a történetbe.
Azt is tudni kell, hogy ezeknek a lényeknek még a mi valóságunk megértése is okoz nem kis gondot, nem beszélve akkor a TV-sorozatrokról ugye. Ugyanis ezek a.) vagy elhittek mindent és ezért úgy is alakult b.) ezek valós események és valaki filmre alkotta őket. A TV-n át történő mágia ezen a tudatmagasságon azt jelenti, hogy ami megtörténik a képernyőn, az történik utána a valóságban is. A tyúk és a tojás tipikus esete.
A kedvencem a kék salak-vörös salak project és az Azarenka-Cibulkova meccs. A saját valóságomban Vika volt épp akkor a legjobb, abban a valóságban, amiből érkezett az invázió (egy csomó idegen tudat) és le akarták vetíteni ezt, ott az ellenfele. Tök nyugodtan ültem végig a meccset, biztos tudatban, hogy Azarenka nyeri még akkor is, amikor már alig volt reménye a győzelemre. Többször rámkérdeztek, hogy erősítsem meg. Aztán előjött az a Vika, akit ismertem és pontot tett az Ügy végére. Az a csomó idegen tudat abban a biztos tudatban van, hogy sikerrel jártak, mi meg megnézhetjük, mit is akartak valójában. Most mi játsszuk az isteneiket.
Szóval teljesen beleálltam a női teniszbe (a férfiakkal együtt már sok lett volna), gondolván arra, milyen sok kiaknázatlan lehetőség van abban, amit a teniszről tudok. A férfiak mezőnyében is elmegy ez a technika, ám az a játék teljesen más, mert a férfia az agyukat teljesen másképp használják, mint a nők. A káoszban rendet tenni sokkal izgalmasabb, mint a rendet átrendezni. Amit a teniszről tudok az kb. olyasmi, hogy agyonvernélet Benneteket a pályán, ha azt meg tudnám ütni, amit Ti. Ha még emlékszel Masha a Serena elleni meccsedre, amiben csak kapkodtad a fejed abban a sok furcsa szögben, ahogy jöttek a labdák és sok:kevésre kaptál ki. Biztosíthatok mindenkit, a fejem fölött senkinek esze ágába se jutott, hogy Én itt, egy weboldalról be tudom Magam pofázni a profi tenisz világába úgy, hogy senki egy árva ütést se látott Tőlem. A sors a kezén át mindent megtett, hogy elkerülje a találkozókat (legtöbbször a billentyűzetet használva), ám ha valakinek komolyan leesik, hogy ezzel simán GranSlamet lehet nyerni, ha képes megtanulni, akkor az Érdek is isteni erőre tud emelkedni.
Pedig csak mentál tréner akartam lenni eredetileg, mert arra kevés esély volt, hogy innen bárki eljut még tovább. Hárman vannak és vagy mindhárom egyszerre, vagy sehogy sem, mert csak így kivitelezhető. A háromnak pedig fejlett lényekként kell(ene) viselkedniük és abszolút kooperatív szellemiséggel lenni a Többiek felé, különben a geller szétveri a Szerkezetet. Na ennek itt mennyi az esélye? Szerintem se sok, de ezek a lányok a siker érdekében lehet, hogy még erre is képesek. Talán jobban izgulva a másikért, mint az alpesi sízők, amikor mutatja őket a kamera. Hehe.
