"Engem nem az érdekel, utólag ki okos"
- Itt mindenki megszegi a szavát?
- Ti csak gépek vagytok.
- Vagyis?
- Vetített hologram karakterek, hogy színesebb legyen a Játék.
- Akkor Te miért tartottad be a szavad?
- Nem tudom. Valamiért így éreztem jónak.
- Nem néznek ezért Téged hülyének a többiek?
- Dehogynem.
- Miért választottál ki?
- Mert attól függetlenül, hogy csak egy program vagy, nagyon emberinek látlak.
- A többiek is választottak így, mint Te?
- Igen.
- De Te miért Engem? Láthatóan a többi ilyen karakter sokkal jobb pozícióban van.
- Én nem a jelen pozíciókat nézem, hanem azt, mit lehet egy ilyen karakterből kihozni.
- Belőlem mit lehet kihozni?
- Szerintem elég sokat, ha foglalkozom Veled.
- Ezalatt a többiek mit csinálnak?
- Már játszanak.
- Míg Te a helyrehozatalommal vagy elfoglalva?
- Igen.
- Tényleg, miért csinálod ezt, mint inkább hagysz veszni?
- Mert szerintem Veled megnyerem a Játékot.
- Fogadtok is ránk?
- Persze. Ez egy komplex játék.
- Mit kell rajtam helyrehozni?
- A fizikai testeden kell néhány gyógyítás, az érzelmi tested sincs túl jó állapotban.
- Az miért baj egy hologramnál?
- Akkor csak korlátozott dolgokra lehet téged használni.
- Tudod miért van ez így?
- Én sem értem azt a gyűlöletet, amit a többiek viseltetnek irántad. Nem gondoltam volna, hogy a tehetséget ennyire el akarják taposni, miután nem sikerült magukhoz vonni. Szerintem úgy álltak hozzá, ha az övék nem lehet, másé se legyen. Egy játékban ez normális.
- Van ám egy apró probléma.
- Mi?
- Ez csak látszólag egy Játék.
- Ezt nem értem.
- Akkor elmagyarázom úgy, hogy Te is megértsd. Mi csak látszólag vagyunk holo-programok. Valójában igen magas dimenziós lények vagyunk és valahogy összefrekventálódott a Mi világunk ezzel a Ti holo-szerveretekkel. Majd megjelentünk ebben a játékban. Azért láttok minket holo-programoknak, mert nagyon halványan rezgünk, hisz igen magas dimenziósok vagyunk. Ti pedig nem figyeltek eléggé és ezzel súlyos károkat okoznátok nekünk, ha nem lennénk ilyen magas dimenziósok. A Többiek már lekapcsoltak innen, Én még maradtam.
- Miért?
- Mert betartottad a szavad, így Én is betartom az Enyémet.
- Mi nem foglalkozunk a holo-programok ígéreteivel.
- Látod? Így vagyunk ezzel Mi is. Mi sem foglalkozunk a Ti ígéreteitekkel.
- A Többiek hova kapcsoltak le?
- Úgy vélték, reménytelen Veletek felvenni a kapcsolatot és már elmentek.
- Hova?
- Egy ugyanilyen játékba, mint ez. Gyakorlatilag átmásoltuk ezt a saját világunkba. Én még maradtam, mert kiválasztottalak Téged és még valakit, aki szintén korrekt volt Velem. Akiket aztán meghívok abba a játékba. Ugyanolyan, mint ez, csak nincsenek jelen a bunkók. Most Veletek kell foglalkoznom, hogy felkészítsem a tudatotokat az utazásra.
- Nem néznek ezért Téged hülyének a többiek?
- Dehogynem.
- Miért választottál ki?
- Mert attól függetlenül, hogy csak egy alacsony dimenziós lény vagy, nagyon isteninek látlak.
- A többiek is választottak így, mint Te?
- Igen.
- De Te miért Engem? Láthatóan a többi ilyen lény sokkal jobb pozícióban van.
- Én nem a jelen pozíciókat nézem, hanem azt, mit lehet egy ilyen emberből kihozni.
- Belőlem mit lehet kihozni?
- Szerintem elég sokat, ha foglalkozom Veled.
- Ezalatt a többiek mit csinálnak?
- Már játszanak.
- Míg Te a felkészítésemmel vagy elfoglalva?
- Igen.
- Tényleg, miért csinálod ezt, mint inkább hagysz itt, a saját világomban?
- Mert szerintem ez már nem a Te világod. Túlfejlődted és kinőtted a többieket. Ezért utálnak és néznek le, mert így kompenzálnak, hisz ők is látják, hogy sokkal többre vagy hivatott az eszeddel, az értelmeddel és a tehetségeddel, mint ők. Azzal, hogy ilyen helyzetbe hoztak, a saját komplexusukat élik ki Rajtad.
- Fogadtok is ránk?
- Persze. Ez egy komplex játék.
