2014. március 15., szombat

Véletlenszerű történet



- Hehe, Te figyelj, most hogy ezt elmondtad, arra jöttem rá, hogy teljesen kizárható egy csomó ember és rájöhetünk, ki volt akkor ott.
- Jó, de előbb gyere be, majd benn elmondod.
- A benti szobába?
- Persze, menj csak előre.
- Tölthetek is?
- Persze, mindent ott találsz. Addig Én is keresek valamit, aztán megyek.
- Okés!

- Szóval hogy megy a csoportod?
- Elég sok emberem van már.
- De milyenek?
- Nem mindegy? Vannak elegen.
- Az üzlet?
- Az is megy, ahogy kell. A Tiéd?
- Jól elvagyok Én is. Na igyunk!

- A csajozás hogy megy?
- Jövő héten jön egy égi beavatás, ahogy leszedtük, megmondom mennyire lehet használni.
- Akkor várnunk kell addig?
- Nem tehetünk mást.
- Semmi gond, majd rákattanok a focira addig. Nehogymá ideges legyek emiatt, nem?
- Minek lennél ideges? Egészen meglepsz!
- Miért?
- Mert ha ideges vagy, annak kell lennie egy okának, nem? Te szerelmes vagy?
- Én?
- Különben leszarnád, nem? De nem szarod le.
- Nem kellene inkább hanyagolni ezt a témát?
- Várj csak, eszembe jutott! Amiről beszéltem, amikor bejöttünk! Ha egy csomó embert kizárhatunk, hogy ki leskelődött akkor és ott az ablaknál, valamint hozzátesszük azt, mit tudok én az esetről, akkor kiderülhet.... hogy az illető nem lehetett akkor más, mint....Te!
- Tényleg sajnálom, mert nagyon jó arc vagy!
- Mit, haver.
- Ja még nem mondtam. A rossz karmám miatt elveszítem azokat, akiket bírni kezdek és Téged tényleg bírtalak.
- Jó, de még élek, nem kell ezen izgulni!
- Igen, gondoltam egy ezo-mester, akinek csoportja van és nagyon menő, szóval van olyan jó, hogy kivédi a karmát, de erre Én sem számítottam.
- Mire?
- Hogy Nekem kell beteljesítenem.
- Mert?
- Tudod, mondtam, Én is keresek addig valamit.
- Igen.
- Úgy vélem, a kapcsolatunk minősége és jellege méltó volt ahhoz, hogy ez a szamurájkardom legyen.
- Nem értelek.
- Pedig hidd el, kellene.
- Mert?
- Ha ezt, amire most rájöttél, csak egy ember tudja, aki Én vagyok, addig nincs semmi baj az életemmel. Namost az esetről tudók száma a duplájára emelkedett és ha ezt a számot vissza szeretném szorítani az egyre, nehogy kettő, három, öt, hét, kilenc legyen belőle, ugye értesz eddig?
- Kezdem sejteni.
- Szóval arra jutottam, nem Nekem kellene annak a felesleges egynek lennem és így Rád esett a választás.
- Te figyelj, de most tényleg.
- Most tényleg kihúzom ezt a kardot a hüvelyéből és kettéhasítom vele a fejedet. Bár most, hogy jobban belegondolok, a vér nem kellene hogy annyira szétfröccsenjen rá a szőnyegre. Vinni tisztíttatni és a macera a vérfolttal, na nem. A szívre döfök vele!
- Te most komolyan le akarsz vágni a kardoddal?
- Ja, nem is hitted volna még pár órája, amikor buliztunk, hogy vége az életednek, he? Hidd el, Én sem, de ezt nem hagyhatom kiderülni. Tényleg bocs, kár volt okoskodni!
- De mi lesz akkor a jövő heti csajozós cuccal?
- Hidd el, ez a trükköd a Te életbiztosításod és hatalmad forrása, ezt Én is tudom. A többiek is biztosan mérgesek lesznek rám, ezért - és jó hogy ezt szóba hoztad - nem is kellene, hogy megtalálják a hulládat. Ezt is akkor csak egy ember fogja tudni, aki nem fogja elmondani senkinek, nem? Ki van ez találva!
- Te tényleg komolyan beszélsz!
- Persze, hogy komolyan beszélek bazmeg!
- De Te barom! Ilyet mindenki csinál! Lesz röhögés, két hétig a szemedbe is, aztán elfelejtik az emberek. Minden csoda 3 napig tart!
- Csak nem Velem az Én Pozíciómban! Nekem végem lenne.
- Tudod, kérted, ne beszéljünk soha a munkádról, így nem is tudok Rólad semmit. Te kérted, hogy jobban lelazulhass.
- Na igen, erre tényleg nem gondoltam. Figyelj, lehetne ez durvább is, a telkemen, mert akkor adnék némi előnyt is. Itt méltósággal halsz meg.
- De Nekem holnap fontos dolgom van, bazmeg!!!
- Nekem meg este egy hivatalos vacsora, jó unalmas lesz, de a kaja jó. Mondanám, hogy majd gondolj Rám, de végülis ezt még megteheted, ha lesz utána valós időd. Na legalább megtudod, amiről annyit beszélsz! Ha ezzel pedig jót is teszek így Veled, hisz személyes megtapasztalásos első kézből származó információt kapsz arról, ami eddig foglalkoztatott és eltávozol a misztikumba, akkor is haza mész, nem? Ezért sem lelkiismeretfurdalásnak, sem bűntudatnak helye nem lehet. Ez meg Nekem fontos, ugye megérted?
- Ne bassz már ki Velem ennyire!
- Ez nem vita tárgya, haver. Tényleg bírtalak, de nem akarom a vacsorát se lekésni. Nekem ez fontos!
- De hát mennyi minden előttem áll még az életben!
- Azon filózom, hol lehet ilyenkor a varázserőd? Innen nézve csak a gatyádban lehet.
- Ne közelíts, bazmeeeeeg! Segítséééééééééééééééééééég!
- Ez a belső szoba, itt senki nem hall, vastagok a falak.
- Segítséééééééééééééééééééééééééééég!
- Nem kell ide segítség, itt a Kard!