2014. március 28., péntek

Brunci és Pipőke téridőn kívül



- Te Brunci, mi most alszunk?
- Szerintem igen, Pipőke. Miből jöttél rá?
- Hogy téridőn kívül vagyunk.
- Ja, itt ugye milyen más?
- Igen, aztán felébredünk és tele leszünk problémákkal.
- Az jót tesz unalom ellen. Meg állítólag tanító-nevelő hatásúak is.
- De könnyen be lehet ragadni az Illúzióba.
- Ám az illúzió túloldalán tudod Te mi van, Pipőke?
- Nem. Sose merészkedtünk odáig.
- Olyan birodalmak, ahova még az angyalok sem mertek belépni.
- Még szerencse, hogy most emberekben vagyunk.
- Látom jó kedved van, hogy itt humorizálsz Pipőke.
- Nincs okom a panaszra. Te Brunci, szerinted egy emberben megtudjuk, mi van a Túloldalon?
- Valószínűleg ugyanez, csak más környezetben vetíti valami vagy valaki ugyanezt a világot.
- Honnan tudod?
- Érezni.
- Mikor megyünk vissza a térbe és időbe?
- Melyikbe menjünk?
- Honnan jöttünk?
- Fogalmam sincs, tudod milyenek ezek a 3D világok. Mind azt hiszi, csak az ő világa van. Nekünk baromi mindegy, mert mi csak összeszedünk dolgokat ezekből a valóságokból, de ezeknek csak az az egy van és mind túlértékeli.
- Te is azt tennéd, ha csak abban tudnál létezni, nem?
- Emelkedjenek!
- Tudják hogy kell?
- Amit eddig láttam ezekből, szerintem nem. Mázlijuk hogy itt vagyunk.
- De Brunci, ez nem a feladatunk!
- Szeretnék tükörbe nézni utána is, úgyhogy beavatkozom. Jössz Te is Pipőke?
- Még sosem avatkoztam be sehol. Jó poén?
- Egyszer el kell kezdeni valahol. Bár minden kezdet nehéz, ez után biztosan könnyebben fog menni.
- Na ha felemelünk pár normális embert, akkor létre tudunk hozni egy égi hálózatot, ha sikeresen össze tudnak harmonizálódni. Úgy néz ki ezekkel menni fog?
- Végre akkor mi is nyugiban lehetünk.
- Így se vagyok ideges, de tényleg jobb, ha csak azokkal találkozunk érdemben, akiket oda beengedünk.
- Akkor ébredjünk, Pipőke?
- Utálok órára ébredni, Te mázlista!
- Ez a tudás, Pipőke!