2014. április 4., péntek

A Paradicsom



- Halálom után a Paradicsomba kerülök, ha vallásos ember vagyok?
- Nem hinném.
- Mire alapozod ezt a választ?
- A saját tapasztalataimra. Bár azt még nem tudom, hogy ezzel más is így van-e. Azt biztosan tudom, hogy ha vallásos ember vagy, az általad istenként ismert lény nagy ívben leszar Téged. Véleményem szerint akkor juthatsz el a Paradicsomba, ha sikerül áttörnöd a valláshatárt és megszabadulnod tőle, no meg a papjaitól.
- Mire alapozod ezt?
- Nézz rá az életedre. Szerinted van olyan érdekes, hogy isten ezért lejöjjön a személyes szintekre?
- Isten mindeható és mindent lát.
- Akkor ezek a köcsögök miért tehetik azt, amit tesznek és láthatóan hajuk szála se görbül?
- Egy példát mondj!
- Mondjuk a pedofil papok, akik mindig felfelé buknak, ha lebuknak.
- De isten szeret Engem!
- Mondják a papok és azért állítod ezt, mert a birkanetről ez jön le és ezt tanultad, ezt verték Beléd, amikor gyerek voltál. Mire felnőttél, eszedbe se jut megkérdőjelezni olyan dolgokat, amik majd kiverik a szemed.
- Akkor mi a megoldás?
- A teljes átértelmezése annak a valóságnak, amit ismersz.
- Akkor dobjam el az eddigi életem?
- Tekintsd tanulópénznek, hisz váltani sosem késő.
- Mire váltsak?
- Azt Én helyetted meg nem mondom, maximum javasolni tudok valamit.
- Jézussal akkor mi van?
- Jézus egy idealizált alak, aki ebben a formában sosem létezett. Nem is ez volt a neve. Amikor elkezdték az emberekre ráerőltetni ezt az új vallást a régi helyére, átírták a Bibliát és biztosan sok kötelező vidám vasárnap kellett hozzá - no és pár generáció - mire a nép bevette és biztosan olyasmi lehetett, mint ma a filmsorozatok, annyit játszhatták a papság felügyelete alatt.
- Ez csak fikció!
- Az, de logikus.
- Akkor ki isten?
- Te Magad, ha rájössz az erődre, amit eddig másoknak adtál.
- Hogy?
- A hiteddel.
- Hogyan kezdjem?
- Érdemes először azt kitűzni, hova akarsz érkezni. Az után már csak követned kell a megérzéseiddel a Sugarat.
- Valahol el kell kezdeni és nem könnyű kiszakadni a gondolati és környezeti közegedből.
- Tudod, hova akarsz érkezni?
- A Paradicsomba.
- Tudod is, mi az?
- Isten lakhelye.
- Istent Önmagadban találod és ahol lakik, az ott van, ahol Te is laksz. Az Ég ugyanis az a Föld, ahol nem könyörögnek fölfelé.
- A papok nem ezt mondják.
- Persze, hogy nem ezt mondják! Te se mondanál mást, ha az alternatíva az, hogy el kellene menned dolgozni, nem?
- Ez szentségtörés, amiket mondasz.
- Az a szentségtörtés, hogy beveszed ezt a maszlagot, amivel tömik a fejedet. Szerinted isten - itt azt a lényt értem, akit Kívül határozol meg és nem Belül - van olyan hülye, hogy leáll foglalkozni Veled és a többi vallásos emberrel egyenként? Te se vennéd komolyan azokat, akik leborulnak előtted és nem tudnál velük két normális szót se beszélni. Akkor meg mi dolga lenne Veled? Szerinted mi olyan érdekes Benned, hogy ezt megtegye?
- Erre most nem tudok válaszolni.
- Igen, először meg kellene tanulnod gondolkozni. Aztán keresned kellene egy Utat, amin elindulhatsz. Ilyen sok van, nincs rá sablon.
- Mi van akkor, ha nem hiszek Neked és inkább maradok a vallásban?
- A maiban?
- Igen.
- Úgy is eljuthatsz a paradicsomba, csak másfélébe.
- Akkor csak jó ez az út, minek fárasztasz a szövegeddel?
- Tudsz képletesen is gondolkozni?
- Igen!
- Akkor itt egy kép és a kérdésedre nem is kell válaszolnom, mert Magad is rájössz.