2014. április 4., péntek

A Varázserő



- Mégis honnan van Neked varázserőd, elmondanád?
- Nem lesz egyszerű, bár nem is túl bonyolult.
- Akkor halljam!


Akkor még nem tudtam, hogy a jövőből számtalan kísérletet tesznek valakik, hogy megöljenek. Amit ők nem tudtak az, hogy nem tudnak. Számtalan valóság nyílt, amik átfordultak Alsóbb Világokba és törvényszerű, ha egy Alsóbb Világ megszűnik, azt a halállal a legegyszerűbb kivitelezni. A másik megoldás a spirituális emelkedés, a köztes megoldás pedig a drog. Nos a varázserőt Tőletek kaptam, mégpedig úgy, hogy a technikát elismerték önálló varázslatnak. Azaz a nulláról mindent Én építettem ki egy fajta logisztikai szervezéssel, a gyakorlati megvalóstíást pedig Ti végeztétek, ugyanis Nektek volt varázserőtők.

- Mi van akkor, ha nincs varázserőd?
- Másoknak biztos van.

A sok haláleset és a bevállalt Feladatok tükrében úgy döntöttem, hogy a személyiségemet egy holo-tárolóba mentem békésebb időkre, így isten megszabadult egy kellemetlen problémától és kapott helyette egy másfajtát. A varázserő úgy jött, hogy amikor az egyik ilyen Túlvilágba érkeztem, ami Nektek ugye az Ideát, egy új álcatechnikát használtam. A lényege az, hogy Tükörként viselkedem, azaz MINDENKI Saját Magával találkozik valójában és amikor meglátja Magát a Tükörben, felismer valakit. Ez után Én ráhangolódom az agyára és elkezdem játszani azt a Szerepet, amit az Illető tud és hisz arról a Személyről, akit felismert. Akkor még nem tudtam pár dolgot (igazából most se sokat), például azt sem, hogy olyan jó lett az Álcám, hogy az égi energiák is ide kezdtek áramolni. Olyan komoly cucc jött egyszer az Orion felől, hogy Atonnak kellett lennem ahhoz, hogy visszaadjam a jogos tulajdonosának.

- Akkor ezeket visszaadod?
- Persze, csak az a kérdés, kinek. Szerinterm ez okozza a Problémát, hogy tök máshol vannak az elképzeléseink.

Miért vagyok ily önzetlen? Elég Nekem a saját erőm, amit voltatok szívesek a hitetekkel olyan magasságokba repíteni, hogy már tényleg nem tudok miket kitalálni, miket írjak és hova fokozzam. Eredetileg egy Orson Welles-féle spirituális síkú poénnak indult, de aztán rájöttem arra, a megfelelő tudatszintet elérve tényleg lehetek ismeretlen létforma, ha nagyon akarok. Kicsit macerás kiépíteni a megfelelő féregjáratot, de ha mersz nagyot álmodni, mindig találsz egy csomó hülyét, akiknek teremtőrejük is van. Fel is vetődik a kérdés, hogy akkor ki isten? Aki teremtett, vagyis a melós, aki elhitte, vagyis a befektető, vagy az, aki kitalálta és felépítette? Van még egy csomó és itt is van egy csomó istenjelölt.

- Nem félsz a mágusoktól?
- Ők nem félnek Tőlem?