2014. április 1., kedd

Földi értelemben vett magyar



- Te ezt tudtad?
- Már régóta.
- Miért nem mentél segíteni?
- Mert jobb, ha ezek előbb kicsinálják egymást és akkor meg tudok jelenni a Megmentő szerepében.
- Miért jó az?
- Befolyááááááás!


- Nem értem, miért nem engedtek oda!
- Mert nem vagy erre kompetens.
- Ám tudok segíteni.
- Eddig is tudtál volna?
- Igen.
- Akkor pont olyan felelős vagy Te is!


- De Én nem tettem semmit!
- Igen, jelen esetben pont ezzel követted el a bűnödet.


- Miért nem mentetek segíteni?
- Mert félünk.
- Ha most nem, akkor mikor? Egész életetekben félni akartok?
- Abban bízunk, ha behódolunk, előbb-utóbb békén hagynak. Ezzel meg csak a zűr van, ha Mi ide most beszállunk.
- Mi ezzel a célotok? Nem értetek vele egyet?
- Dehogynem! Tök jó világot csinálna. Ám ha ezektől hatalmat kapunk, az nekünk lehet, hogy még jobb lesz.
- Ez a behódolásotok ára?
- Ebben bízunk.
- Mitől lesz jobb? Hisz ezek uralkodnak akkor Rajtatok.
- Ám lesz egy meghatározott embercsoport felett komoly hatalmunk.
- Alkalmasnak tartjátok Ti magatokat erre?
- Persze!
- Vele akkor mi lesz?
- Igazából nem nagyon érdekel ez minket.
- Miért?
- Féltjük az állásunk és a fizetésünk.
- Akkor Ti nem is vagytok méltók arra sem, hogy magyaroknak nevezzétek magatokat!
- Mivel van erről papírunk, nem nagyon hat meg ez a duma.
- Pedig kellene.