2014. március 15., szombat

Sorsdöntő beszélgetés



- Figyelj, az Én lelkiismeretem tiszta!
- Már hogy lenne tiszta, amikor nem szóltál, bazmeg!
- Nana, egy ilyen finom embertől ilyet...
- Azt mondtad, időben átadod az információkat!
- Azt is tettem. Még pedig ahogy kérted. 3D-ben, időben a Többiek előtt. Ennek maradéktalanul eleget is tettem.
- Már hogy tettél volna, amikor nem az Enyééééém?
- Még Te vagy megsértődve???
- Hogyhogy?
- Figyelj, hatalmas szakmai bravúrnak tekintem azt, hogy sikerült a verbális kommunikáció szintjére lemennem. Te mégsem értettél belőle semmit, pedig sokáig tökéletesítettem. Ez kicsit el is gondolkodtatott Engem arról, hogy a realitás és az a minőség, ahova eddig gondoltalak Téged az előzetes beszámolóid alapján, mégsincsenek azonos rezgésszinten.
- Figyelj, ezt fejtsd ki bővebben, mert szétrobbanok az idegtől!
- Ugye, megszülettem. Kristálygyerekként azért az ember több, mint egy bömbölő kisbaba, ezt tudod, ugye?
- Persze hogy tudom.
- Akkor elmondanád, mit nem értettél abból, amit csecsemőkoromban végig a pofádba ordítottam?
- Mit ordítottál Te a pofámba?
- Egy kisbaba még nem tudja kiejteni a mássalhangzókat, seggfej!
- Mit ordítottál Te a pofámba?
- Hogy É É A O O A Ó. Mégpedig egyfolytában, hogy végre halld meg, Te Köcsög! Mégsem tetted.
- Mit ordítottál Te bele a pofámba?
- ÉlményPark Holo-Platform! Még pedig a Többiek előtt, bazmeg. Verbális kommunikációval. Hidd el, fönn látják, ez milyen jó szakmailag!